Korona felhelyezése, eltávolítása, Budapest, XI. kerület - Teljes kerámia (Fogászat) 3 rendelő kínálata (181 Fogorvos, 175 Fogszabályozó szakorvos, 172 Fogtechnikus, 172 Fogászati asszisztens, 173 Szájsebész)

Amikor egy fog funkciói (rágás, esztétika) töméssel, betéttel már nem állíthatók helyre, korona készítése indokolt. Rendelőnkben ma már rutinszerűen készülnek élethű, természetes hatású koronák és hidak. A korona a fog teljes felszínét beborító restauráció, mely megvédi a fogat a töréstől. Nem színeződik el, tartós fogpótlás.A modern fogelőkészítés szabályai szerint a koronák leggyakrabban a fogíny széléig érnek és a fogorvos által a fog anyagában körkörösen kialakított kis vállakon ülnek. Ezáltal a korona átmenet nélkül megy át a fogba, melynek eredményeképpen nem irritálódik a fogíny és a pótlás észrevétlen marad. A korona anyagát tekintve leggyakrabban fémkerámia, ami azt jelenti, hogy egy vékony fém vázra porcelánt égetnek. Végeredményben csak a porcelán látszik. Nagyon tartós, de a fog természetes transzparenciáját nem mindig tudja visszaadni. A fémmentes koronák- bár jóval költségesebbek - a fog esztétikumát tökéletesen utánzó restaurációk. Technológiáját tekintve lehet Bell-Glass, Empress préskerámia vagy a legkorszerűbb CAD-CAM technológiával készülő Procera korona. Hiányzó fogak pótlásának egyik módja a híd készítése, amikor a hiányt határoló fogakat pillérként használjuk fel. A hidak anyaga leggyakrabban fémkerámia, mivel leginkább ez képes ellenállni a hidakat érő erőhatásoknak, fizikai terheléseknek. Kisebb fogpótlások esetén készíthetünk fémmentes hidakat is, például CAD-CAM technológiával készülő procera hidat.

A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat (időleges fogak, dentes decidui), a születés után hat hónappal kezd megjelenni, a maradandó fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik életév után. Embernél a tejfogak száma 20, a maradandó fogaké 32. Egyes állatokban csak egy rend fog fejlődik ki, másoknál (például a cápánál) az élet egész folyamán cserélődnek. A fog szájüregbe nyúló részét koronának (corona dentis), a fogmederben rögzülő részét gyökérnek (radix dentis) nevezzük. A kettő határánál van a fognyak (collum dentis). Megkülönböztetünk klinikai- és anatómiai koronát: a klinikai korona a fognak, azt részét jelöli, amely látható, tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. Így az élet során a klinikai korona változó kiterjedésű, például a még teljesen elő nem tört fog klinikai koronája kisebb, majd később az ínyvisszahúzódás miatt nagyobb lehet. Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik, mindig a zománccal fedett részt jelöli. A fogak lehetnek egy- vagy többgyökerűek. A frontfogaknak és a kisőrlőknek általában egy gyökerük van, kivéve a felső első kisőrlőt. A kétgyökerű alsó nagyőrlőknek egy meziális és egy disztális gyökere van, míg a szintén kétgyökerű felső első kisőrlő egy vesztibuláris és egy palatinális gyökérrel rendelkezik. A felső nagyőrlők háromgyökerűek, amelyek közül kettő vesztibuláris és egy palatinális. A fog belsejében található a fogpulpa, ezt teljesen körbeveszi a dentin, melyet a koronai részen zománc, a gyökéren pedig cement fed. A zománc és a cement a fognyaknál találkozik. A fogak a fogmederben az ún. gyökérhártya (periodontium) által rögzülnek. A lapát (felső) és véső (alsó) alakú metszőfogak harapásra, a hosszú és rögzítésében erősen biztosított szemfog tépésre, és a széles koronával rendelkező kis őrlőfogak a darabolásra és szétnyomásra, míg a nagyőrlők a legnagyobb rágómunkára alkalmasak.

A fogak elvesztésének számtalan oka lehet.(fogszuvasodás, krónikus fogágybetegség, trauma, stb). A fogak pótlásának szükségessége azonban nem vitatható. A hiányzó fogakat nem csak esztétikai okból érdemes pótolni, hanem funkcionális szempontok miatt is. A rágóképesség helyreállítása mellett fontos a többi fog védelme. Egy nem pótolt foghiány következménye lehet pl. a maradék fogazat túlterhelődése, a szomszédos fogak dőlése, elmozdulása is, illetve hosszabb távon a fogak elmozdulása miatt a harapási forma megváltozása, az állkapocsizület fájdalma, kattogása. Mindezeket a problémákat megelőzhetjük, ha a hiányzó fogakat pótoljuk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ép, egészséges fogazat milyen nagymértékben járul hozzá szervezetünk egészségéhez. A megfelelő rágófunkció helyreállításával megelőzhetünk emésztőszervi betegségeket is. Nagyon sok gócbetegséghez társul fogászati gyulladás, amelyek felkutatása, és gyógyítása révén a szervezetünkben lévő kórokozókat el tudjuk tűntetni, és elköszönhetünk az addigi kellemetlen tünetektől, mint pl. izületi gyulladások, hajhullás, stb… Az egészségen túl nem tekinthetünk el az esztétikai szempontoktól sem, hiszen manapság mind a munka, mind a magánélet területén csak magabiztos, harmonikus külsővel tudunk érvényesülni. Mindenki vágyik arra, hogy mosolya szép és megnyerő legyen, és ezt csak hiánymenetes, ép, egészséges fogazattal tudjuk elérni. A fogpótlások készítésénél három fontos szempontot tartunk szem előtt. Az egyik, hogy a rágóképesség helyreállítása a legmegfelelőbb típusú fogpótlással történjen. A második szempont, hogy a fogpótlás elkészítése a lehető legmodernebb eljárásokkal és anyagokból történjen mind a fogorvos, mind a fogtechnikus által. Ez a kettő a záloga annak, hogy a fogpótlás tartós legyen, a maradék fogazat a lehető legtovább egészséges legyen, ne terhelődjön túl. A harmadik és egyben az egyik legfontosabb szempont az esztétika. Hiszen mind arra törekszünk, hogy a fogpótlás legjobban hasonlítson a természetes fogazatra a páciens igényeihez igazodva. A cél az, hogy senkinek ne tűnjön fel, hogy az elkészült fogpótlás egy fogpótlás, legyen teljesen természetes hatású, élethű. A modern anyagoknak, és technológiáknak köszönhetően (és a fogtechnikusok művészi tehetségének) ez ma már elérhető, sőt alapkövetelmény.